Miamiról minden klisé igaz: tengerpart, napfény, csillogás.

 

Ha egyáltalán létezik ilyen ebben az állandóan buliktól nyüzsgő városban akkor mi a nyári szezon legvégén érkeztünk. Csak egy hetet töltöttünk itt, időnk nagy részét a tengerparton henyélve, élvezve a napsütést. Igazából Miamiban nincs túl sok nevezetesség, viszont a strandja nagyon szép. Aki nincs hozzászokva a felhőkarcolókhoz, az sokáig ámulhat-bámulhat azokban itt is. Állandó 40°c feletti hőség, brutális páratartalom és égető napsütés. Totális forróság. A városnézés leginkább csak 4 óra után ajánlatos. 

Egyből ahogy megérkeztünk, letettük a holminkat és mentünk is ki a partra. Maga a város lenyűgöző, mindenhol pálmafák és luxushotelek. Miamiban az árak nevetségesek, jóval olcsóbb mint Balaton. Hogy mennyire? A parttól 5 percre volt a szállásunk, igaz egy hostelben, mint egy diákszálláson itt is emeletes ágyak vannak 8 személyre koedukáltan. Viszont reggelivel együtt kb 3000 forint egy éjszaka.

A 16. utcát hivatalosan Lincoln Road-nak nevezik, aminek a legnagyobb része egy sétáló utca, ahol egymás hegyén hátán vannak a boltok és az éttermek. Kvázi egy bevásárló központ ami nincs egy épületbe zárva. Itt található még az Espanola Way ami egy kis utca ahol csak Latin-Amerikai étkezdéket találunk.

 

 

A tengerpart gyönyörű, hosszú fehér homokos tengerpart luxushotelekkel. A víz piszok meleg, 26-28°c és tiszta. A tengerparton szerencsére a nem várt kihaltság fogadott (ez is persze több száz embert jelent, de közel sem annyit mint amit az olasz tengerpartokon tapasztaltam) így minden nap a vízhez közel tudtunk letelepedni. A parton közvetlenül egyetlen fa sincsen így mindenki ki van téve a tűző napnak. 

A part hangulatához nagyban közrejátszik a kb 200 méterenként lévő őrtornyok amik a Baywach sorozatokból jól ismertek. Sajnos itt nem rohangásztak nagymellű csajok, de az őrtornyokban állandóan figyelt valaki, megelőzve az esetleges cápatámadásokat. 

 

A tengerparton kívül megnéztünk azt amit az ide utazóknak nem szabad kihagyni. Itt A híres Art Deco district közvetlen a part melletti utcán (Ocean Drive) található. Ez az oceára tekintő utcarész aminek az épületei art deco stílusban épültek. Több híres ikonikus épület is, főleg luxushotelek és éttermek őrzik a '20-as évek tipikus amerikai hangulatát. Ezek a régi stílusu épületek a 3. és 12. utca között találhatóak. Éjszaka érdemes ide kilátogatni, mert a kivilágítása egy magyarországi kisváros világításának felelnének meg. Itt találhatóak a legnagyobb szórakozóhelyek is. 





Itt található a tv-ből híres tetováló szalon is a Love Hate azaz a Miami Ink. 

 

Augusztus 20-át nem is ünnepelhettük volna meg máshogy mint ivászattal. És persze ha az ember itt van akkor kötelező jelleggel rumot kell inni.

Nem olyan nagy szám, de nekem nagyon tetszett ez a márka :D


Floridai látogatásunk egyik fénypontja az a nap volt amikor kocsit béreltünk és lementünk a karib tengerhez Key Westre. Maga Key West városa is mesésen gyönyörű, ám az oda vezető közel 4 órás út az igazán lényeges. A várost az Államok „Legdélibb városa”-ként is emlegetik. 207 km-re fekszik Miamitól. 170 km-re Kubától.



A szigetvilágba egyetlen út vezet a szárazföldtől, mégpedig egy néhány száz kilométeres autóút. Miamiból kb. 1 óra volt az út mire leértünk a szigetvilág legészakabbi pontjához, Key Largohoz. Innen vált az utazásunk egy igazi csodává. A több mint 30 szigetből álló szigetvilágot a víz felett egysávos hidak kötik össze, amelyen úgy érzed, mintha magán az óceánon utaznál. A kb. tíz méter magasban futó szűk főúton meseszép kilátás adódik az óceánra és rengeteg kis magányos szigetre. Az út fele ezeken a hidakon telik el, és egy idő után azt találod furcsának, hogy szárazföldön vagy. Az kilátást érdekessé teszi egy régi, néhány helyen leszakadt híd képe ("A 20. század elején csupán csak egy híd volt megépítve a szigetvilághoz, amelyen rendszeres jelleggel vonat közlekedett. A vonatközlekedést a 20. század közepén egy hurrikán lehetetlenítette el, amikor is a pusztító erejű vihar nem kegyelmezett a vasból épített szerkezeteknek, és az evakuáció során a több száz embert szállító vonatot, a hidakkal egyetemben az óceánba temette. A történtek után úgy gondolták a hivatalos szervek, hogy meghagyják a régi hidak maradványait, – hogy mindig legyen, ami emlékeztessen a múltra, - és melléjük új-modern-hurrikánálló sztrádát építenek, amellyel elősegítették a környék infrastruktúrájának a fejlődését is.")



Utunk során egyszer álltunk meg kinyújtóztatni magunkat, gyönyörködni a látványban és persze megnézni milyen is a víz. 



Key West városa elbűvölő. A korallzátonyokon és Ernest Hemingway házán kívül (ahova sajnos nem jutottunk el) arról is híres, hogy ez az Egyesült Államok legdélibb pontja, így nagyon sok turista érkezik ide, hogy a legdélebbi pontot jelző szobornál fényképezkedjenek. Komolyan. Több percen keresztül kell várni arra, hogy az ember odaférjen és egy normális képet kelljen készíteni. Philadelphiában, a szabadság harangnál nem kellett ennyit várni, ahhoz hogy egy képet el tudjon lőni az ember.



Másnap délelőtt még gyorsan kihasználva, hogy még pár óráig nálunk van a bérelt autó ellátogattunk a Coral Castle-hoz. Ez egy kastély melyet csak kézi erő segítségével, egyedül épített Edward Leedskalnin 1923 és 1951 között. A kastély megépítéséhez közel 1100 tonna korallt faragott meg. 

 

Aznap délutánra beterveztük, hogy ellátogatunk Little Havannába. Little Havannába indultak szervezett turista utak. Gyönyörű latin amerikai hangulatú utcák, éttermek és szivargyárak. Gondoltuk legyünk költséghatékonyak, menjünk át busszal Downtown-ba és majd onnan átsétálunk. 

Downtown "turista központja" Bayside csodaszép, itt található a helyi piac, rengetek étterem és a yacht kikötő. Mindenfele hatalmas luxus szállodák, irodaépületek. 
A város ezen részét nevezik Brickell-nek amely 2008-tól vált Miami üzleti központjává. A környék még mindig nincs "kiforrva", a mai napig tele van építkezésekkel. A folyamatos fejlődést mi sem mutathatná jobban, minthogy az elmúlt négy évben 24 felhőkarcolót húztak ide fel, közte a 240 méter magas "Four Season Hotel"-t ami az USA 3. legmagasabb épülete. 



Egy gyors ebéd után neki is indultunk a sétának. Ez majdnem kudarcba is fulladt mivel kb. 10 perc séta után rá kellett jönnünk két dologra. 

1. A táv jóval nagyobb min ahogy hittük
2. A békés, turistáktól nyüzsgő utcarészek átváltottak lepukkant, rosszarcú gettóba

Hát nincs mit szépíteni, nem az a környék volt ahol négy fiatalnak akár fényes nappal is érdemes lenne sétálgatnia. Ez volt Little Havanna nem turista részlege. Gyorsan fogtunk egy taxit, ha már idáig eljutottunk akkor valamit csak lássunk. Elmondtuk a taxisofőrnek, hogy mi valójában Little Havanna turistáknak szánt részébe szeretnénk eljutni. Először nem értette mit akarunk, aztán mégis elindult, mondván tudja miről beszélünk, de látszott rajta, hogy fogalma sincs mit akar ez a négy idióta turista. Ahogy haladt a taxi egyre jobban kirajzolódott bennünk milyen jó ötlet is volt, hogy nem gyalog jöttünk keresztül ezen a környéken :D
Végül nagy szerencsénkre sikerült eljutnunk Little Havanna főutcájára amit már tényleg turistáknak szántak. Hangulatos kis utca, tele éttermekkel, kávézókkal és ajándékboltokkal. Hangulatos, mindenhol a latin amerikai hangulat. Nem tudom a többieknek, hogy tetszett, de szerintem megérte ide átjönnünk. 
Számomra külön élmény volt, hogy találkoztam egyik kedvenc graffiti művészem Blek Le Rat egyik munkájával, valamint hogy vásárolhattam Little Havannában kézzel gyártott szivart.

Blek Le Rat

A hazautat vissza Downtown-ba már gyalog tettük meg, innen a környék már kevésbé volt veszélyes. A séta szerintem megérte, hisz a város ezen gazdag, luxushotelektől és yachtoktól nyüzsgő része lenyűgöző. Downtown-t és Brickell-t egy folyó választja el melynek partján hotelok és yacht kikötők találhatóak. 

  

Utolsó esténken úgy gondoltuk megérdemeljük és elmentünk egy étterembe vacsorázni. 
Van még néhány hely ahova elszerettünk volna még menni, de valamit kell hagyni jövőre is :) Egy hetet töltöttünk el Miamiban, kevés volt hisz a sok városnézős, rohangálós napunk között ez a pár nap volt ami igazi pihenés volt. 

Bye bye Miami :) 

Megosztás a facebookon